Amikor az ökoszisztémát éltető forrás elapad, segélykérése beindít egy folyamatot, mely a világ összes erőforrását egy torony megépítésére fordítja. Ez látszólag romboló hatással van a környezetre, a toronynak azonban nincs más célja, mint a forrást újraindítani.
Egy kislány bújócskázás közben elmerül a kertben, majd egészen távolra keveredik onnan.
Egy az IT szektorban dolgozó nőnek egyedül kell csatát vívnia a munkahelyi stresszel, majd a lassan valósággá váló rémálmaival is.
A Biom egy játék tesztverziója és egy intro videó. Egy idegen bolygón vagyunk ahol az ottani mikro-bioszféra ragadozója sorra vadászik le védtelen, békés lényeket. A főszereplő Bo-nak azonban van egy őt körülvevő buborékja, amivel meg tudja védeni magát és vissza is tud vágni ha kell.
Három unatkozó, elhanyagolt gyermek bezárkózott életét képzelt kalandok töltik ki, mígnem eljön a nap, amikor megpróbálnak kijutni a külvilágba. Elfoglalt anyjuk érzelmileg teljesen közömbösnek tűnik. Ahogy a gyerekek nőnek és az anya napi rutinja egyre kimerítőbbé válik és lassan fény derül a rejtélyes ház titkaira.
Diplomamunkám fő eleme egy könyv létrehozása volt, ami betekintést enged egy világba, melynek minden elemét én hoztam létre, mégsem ad egyértelmű válaszokat az olvasónak/nézőnek, hogy pontosan miért működnek úgy a dolgok ahogy. Szabad teret enged a képzeletnek, hogy mindenki maga egészíthesse ki gondolatban a töredékes történeteket és képeket.
A “Helfer” egy szorongásokkal küzdő fiatal nő és egy segítő kapcsolatát mutatja be egy szürreális világban szimbolikus eseményeken keresztül. A nőt folyamatosan visszatérő rémálmok gyötrik, amelyre végleges megoldást szeretne találni. A segítő alternatív lehetőséget ajánl neki, amely során legmélyebb félelmeivel szembesíti.
Egy kisgyermek vidéki nagyszülőknél töltött élményei haiku-szerű képekben elevenednek meg. A gyermeki lélek és a természet kapcsolata egyszerre személyes és univerzális, általános és szimbolikus. A film jelenetei mozaikdarabok, melyek az alkotásban egy egésszé olvadnak össze.
Az Alvások című animációs filmet saját és a családommal kapcsolatos élményeim, emlékeim inspirálták. A filmben bemutatott emlékmozaikok, bár mélységesen személyesek, olyan tapasztalatokat közvetítenek, amelyekhez mindenki kötődhet és valami univerzális élményre tapintanak rá az alvási szokásainkkal kapcsolatban.
A főszereplő megtudja, hogy hamarosan el kell költöznie otthonából, a panellakásból. A felkavaró hír hallatára elöntik az érzelmek. Búcsúkönnye betonnehéz monolittá fejlődik, melynek becsapódása elindít egy szürreális körképet a hamarosan múlttá váló telepi életről.