A tinédzserkor előtt álló fiú, barátaival egy ártatlan délutáni kaland során felfedez egy félig felépített, elhagyatott, szürke épületet a kertvárosban. A ház felfedezése közben, a földszinten egy bezárt ajtóra bukkannak. Megpróbálják az ajtót különböző módokon feltörni, berúgni, ez sehogy sem sikerül, így végül a főszereplő egy téglával töri be a garázs hátsó ablakát. Ezáltal túllépi saját határait, belső késztetésből, valamint a csapatszellemtől túlhevülve megszegi saját erkölcsi szabályait. A történtek után bűntudata hatalmába keríti és a gyötrő érzéstől minél rövidebb úton szeretne megszabadulni, de kérdéses, hogy ez sikerül-e pusztán a tárgyi bizonyíték eltüntetésével.
A film hipotézise azon kérdés formájában fogalmazódott meg, hogy mi történik egy emberrel, ha egy hiba folytán találkozik önmagával, vagy akár önmaga többféle kivetülésével. Az ENTROPIA-ban megjelenő három tér karakterei egy ember különböző állapotait jelenítik meg, melyek között az átjárást a tér egyes elemei, a színek, hangok, illetve egyéb filmes eszközök biztosítják. A tér és a szereplők egyaránt hangsúlyos szerepet kapnak, ugyanis a film univerzuma a nagy egészet hivatott megjeleníteni, azt amin belül a három karakter mikrokörnyezete létezik. A történet konfliktusa szerint egyik karakter sem bír boldogan funkcionálni a másik nélkül, a környezetük teremtette egyoldalúság frusztrációt szül, vágyaikat nem tudják kielégíteni. Találkozásuk katartikus ugyan, de véget vet az univerzumnak, mely leomlik, és teret ad valami másnak. Az entrópia szó belső változást, illetve a változások mértékét jelenti. Ebben az esetben a filmben lezajló szétesés folyamatára utal. Ennek a folyamatnak a katalizátora a légy, aki képes átjutni egyik térből a másikba és az adott rendszer működését megzavarni. A film végén történő megszületése egy következő életszakasz kezdetének reményét kelti.
A film egy magányos kisgyerek felnövéstörténete, aki az otthoni problémák elől, saját belső világába menekül. Ám ez a titkos hely sem tudja mindentől megvédeni, a valóság elől nehéz elbújni, elmenekülni. A főszereplő kislány olyan körülmények között éli az életét, ami a körülötte levő felnőttek számára is elviselhetetlen. Míg azoknak a rossz, természetes létállapottá válik, nem tesznek ellene semmit, addig a kislány fantáziája segítségével próbálja enyhíteni a nyomasztó körülményeket.
Diplomamunkám egy háromcsatornás kiállított animációs film. Műfaját tekintve tájképvideo. A három kivetített kép körbeveszi a befogadót. Különböző helyszínek, éghajlatok, időjárási körülmények és különböző napszakok között ugrálunk, mégis az lehet a befogadó érzése, hogy mindez most történik, egyszerre. A világ sokféleségével mutat rá annak egységességére. Ahogyan a lemenő nap a világ egy más pontján felkelő nap egyúttal.
A film egy felnőtt férfi reggelét mutatja be. A jelen képei közé vegyül pár emlék, amelyek a férfi gyerekkorát idézik fel. A két idősíkot egy belső monológ kíséri, amelyben a főszereplő az apjával kapcsolatos emlékeiről, sérelmeiről és viszonyáról beszél. A másik összekötő elem a filmben a matematika és azon beül a prímszámok, amelyek végigkísérik a férfi életét és szorosan kapcsolódnak az apjához is.
A diplomamunkám egy számítógépes játék koncepciójának fejlesztése volt. Egy elpusztult világban járunk, melynek a lakói egykor örök életet éltek, önmaguk klónozásával és az emlékeik új testbe ültetésével, azonban valamilyen rejtélyes módon eltűntek, hátrahagyva technológiájuk darabjait. A játék főszereplője egy későn érkezett klón, akit irányítva az emlékeket tároló adathordozókat kell összegyűjteni, és ezek alapján rekonstruálni, mi történhetett. A bemutatott film ennek a világnak a rövid hangulati trailere.
A film a légzés fizikális és emocionális természetét ábrázolja. Ezt a vitális élettani funkciót egy mesterséges, de organikus anyag, a műanyag, valamint az emberi test ábrázolja. A film alapvetően a táncban megnyilvánuló fizikális létezés és mozgás képi ábrázolására irányul a test átalakulásán keresztül.
A hídmester küzdelme a felhővel, mikor esőzések alkalmával betolja a hidat az alagútba, hogy az oroszlánokat megóvja.
Egy film a híres magyar költőről, Ady Endréről, aki az operaházi kőszfinxben felismerni vélte kedvesét, Lédát, és megpróbálta elcsábítani azt.
Csillebérc elnevezése Döbrentei Gábor, a budai hegyekben élő mondabeli tündér, Csile nevét őrzi. A tündérek még ma is előjönnek.
"A Gellért hegyen boszorkányok laknak" mondják a szülők a gyerekeknek. De kik is azok a boszorkányok valójában?
Signor Cassanova Budapestre látogat, hogy bája megolvassza a női szíveket
"Egy városi legenda szerint: Fiatal fiúk a Gerbeaud cukrászda idős hölgy vendégei társaságát kereshetik titkos jelek segítségével. Ezután kellemes időt töltenek el együtt, amit a zserbó nénik nagyvonalúan meghálálnak."
Somossy Károly revű igazgató uzsora hitelekből építtette Konstantinápoly másolatát. A török város azonban a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment, és ezzel maga Somossy is.